Herz

Céljuk kizárólag kiváló műszaki minőségű, igen precízen gyártott termékeket kínálni a piacon. Biztosítanak számunkra csatlakozókat, légtelenítőket, radiátor szelepeket, termosztatikus fejeket, szerelvényeket és szabályozó rendszereket egyaránt. Szelepkínálatuk bármely kétcsöves fűtési rendszernél alkalmas a probléma megoldására. Mindemellett a vízszintesen vagy függőlegesen elhelyezett egycsöves fűtési rendszereknél is képesek szerelvényeikkel a funkcionalitást és a komfortot optimalizálni.

A HERZ széles körű tesztelést végez laboratóriumaiban. A teljes fejlesztési folyamat ISO 9001 szerint tanúsított.

Hidraulikus beszabályozást biztosító szerelvényeik
A szerelvényeknek rendelkezniük kell olyan elemekkel, amelyek a szelepnyomáscsökkenés előzetes beállítását és a vízáram mérését lehetővé teszik (természetesen nem hátránya a szerelvénynek, ha rajta keresztül tölteni, üríteni lehet a rendszert vagy egy részét, a közeg hőmérsékletét közvetlenül mérhetjük).
A hidraulikai szabályozókat működésük szerint két csoportra lehet osztani:
– statikus szabályozók
– dinamikus szabályozók

Statikus szabályozók
Statikus szabályozó szelepekkel a beszabályozó szelep ellenállását változtatva egy adott (tervezett) maximális vízáramot (térfogatáramot) állíthatunk be. A szelepek a beállítás (kézi) után állandó kv értékkel rendelkeznek. Ez feltétlenül szükséges, különben az alacsony ellenállású ágakban túl nagy lenne a térfogatáram, míg a magas ellenállásúakban túl kevés.
A statikus szabályozó szelepek kialakításuk szerint lehetnek:
– egyenes ülékű szabályozók (külső-, belső menettel, karimás kivitelben)
– ferde ülékű szabályozók (külső-, belső menettel, karimás kivitelben)

Beépítés
1. A szabályozó szelep beépítését úgy kell elvégezni, hogy a szabályozó szelep előtt 5xd, a szelep után 2xd hosszúságú egyenes csőszakasz legyen. Szivattyúk után ez 10xd távolságra növelendő.
2. A szabályozó szelep mind vízszintesen, mind függőlegesen szelep pozíciótól függetlenül beépíthetők, azonban a helyes áramlási irány figyelembe vételével.
3. Fontos, hogy a szelep üzem közben megközelíthető legyen, mérés, szabályozás céljából.

Kiválasztás
1. A beszabályozó szelepen legalább 3 kPa nyomáskülönbség essen (ez szükséges a megfelelő mérési pontosság és áramlás létrejöttéhez).
2. A beállított (tervezett) szelepemelkedés érje el az 50%-ot (megfelelő mérési pontosság, gazdaságosság).
3. A megengedett maximális nyomáskülönbség figyelembe vétele (zajhatások, kavitáció).
4. Minden esetben követni kell a gyártók egyéb előírásait (pl.: megengedett közeg minősége, összetétele).

Állandó térfogatáramú rendszerek jellegzetes szabályozó berendezése, változó térfogatáramú rendszereknél pl. dinamikus szabályozókkal együtt alkalmazhatók!

Dinamikus szabályozók
A dinamikus beszabályozó olyan segédenergia nélküli arányos szabályozó, mely a statikus szabályozóval ellentétben nem rendelkezik állandó kv értékkel üzem közben, hanem a rendszer változásait figyelembe véve a szeleptányér helyzetét (kv értékét) változtatva biztosítja a rendszer térfogatáram szétosztását (pl.: térfogatáram korlátozással), stabilizálja megadott pontok között a nyomáskülönbséget.

A dinamikus szabályozók típusai
1. Nyomáskülönbség-szabályozó
2. Nyomáskülönbség-szabályozó túláram szelep
3. Térfogatáram-korlátozó
4. Nyomáskülönbség-,térfogatáram-korlátozó

További dinamikus szabályozók (nem feltétlenül a hidraulikus beszabályozás során alkalmazhatjuk): nyomáscsökkentő, hőmérséklet-szabályozó, kombinált térfogatáram- nyomáskülönbség szabályozó, a felsorolt szabályozók kombinálása elektromos mozgatóval…

Nyomáskülönbség-szabályozó
A leggyakrabban alkalmazott dinamikus szabályzó a nyomáskülönbség-szabályozó és a túláramszelep. A nyomáskülönbség-szabályozó feladata, hogy állandó (közel állandó) értéken tartsa két pont között a nyomáskülönb-sége. A nyomáskülönbség előírt (tervezett) értékét szelep típusától függően méréssel, a szelep kézikerekén található skálán lehet beállítani.

A kínálatban található fix nyomáskülönbségre beállított szabályozó is, de ennek állítása (hiszen fix) nem lehetséges. A szabályozót minden esetben egy impulzusvezeték köti össze az előremenő vezetékbe szerelt beszabályozó szeleppel, ezért tervezéskor és szerelésnél figyelembe kell venni az impulzusvezeték távolságkorlátozását.
Működése: az előremenő vezetékbe szerelt beszabályozó szelepről az impulzus vezetéken érkező nyomás hatására kialakuló erő – nyomás x nyomáskülönbség-szabályozó membránjának felületek szorzata – egyensúlyt tart a beállított rugóerővel + a visszatérő vezetékben a szeleptányér előtti nyomás hatására kialakuló erővel, miközben a rugó mozgatja a szeleptányért, a jelleggörbének megfelelően, egyensúlyba tartva a rendszert
A nyomáskülönbség-szabályozó beépítési feltételei megegyeznek a statikus szabályozóéval.
Kiválasztásnál ügyelni kell az arányossági sáv határaival ill. a szabályozó szelep kvs-értéke nagyobb legyen, mint a számított kv-érték.
Változó térfogatáramú rendszerek jellegzetes szabályozó berendezése!

Túláramszelep
Gazdasági okokból kisebb rendszerekbe túláramszelepek is beszerelhetők.
Az előremenő és visszatérő ágat ez esetben egy túláramszelep köti össze. Ha a túláramszelepnél a beállított maximális nyomásnál nagyobb jelentkezik, az kinyit, és az előremenő ág vízhozamának egy része átfolyik a visszatérő ágba. Ez ugyan nem jelenti a nyomáskülönbség szabályozását, csak a behatárolását. Túláramszelep alkalmazása szükségszerűen vezet a visszatérő ág hőmérsékletének emelkedéséhez. Azonkívül energia is kárba vész, mivel a meleg előremenő víz kihasználatlanul folyik bele a visszatérő ágba. Nagyobb rendszereknél ezért jóval ésszerűbb nyomáskülönbség-szabályozót alkalmazni.

Térfogatáram-korlátozó
A dinamikus szabályozások közül hazánkban a legkevésbé elterjedt szabályozási mód, ennek ellenére e szerelvény betervezésénél követik el a legtöbb hibát. Fő felhasználási területe az állandó térfogatáramú rendszerek, változó térfogat-áramnál pedig a kétpont szabályozású rendszerek.
Kétcsöves, termosztatikus fejjel ellátott rendszereknél nem alkalmazható!
Előnye, hogy a beszabályozási munka megtakarítható (ebből sajnos következik, hogy a rendszer diagnosztikája is elmaradhat). Hátránya, hogy a működéséhez gyártmánytól és mérettől függően a szelepen minimum 15-25 kPa nyomásesés szükséges.

Megjegyzés: a nyomáskülönbség-szabályozó egyik alkalmazhatósága, ha egy beszabályozó (statikus) szeleppel sorba kötjük. Ekkor stabilizáljuk a beszabályozó szelepen a nyomáskülönbséget, így állandó térfogatáram halad át rajta.

Diagnosztika és szabályozás
Hogy mi a célja a szabályozásnak? Erre könnyű válaszolni: a tervező által „megálmodott” rendszer helyes működésének hidraulikai oldalról való beállítása. De vajon emiatt írunk, írnak sok-sok cikket, könyvet a beszabályozásról? Magyarországon kb. 10-15 éve foglalkozunk kiemelten a hidraulikai beszabályozással. Miközben számtalan új és újra előforduló problémákkal találkozunk és itt a”problémán” van a hangsúly. A beszabályozás az utolsó olyan időpont, amikor a tervezésből, tervezéstől, kivitelezésből adódó eltérések, pontatlanságok az átadás előtt még csekélyebb ráfordítással orvosolhatók. A beszabályozástól nem csak a helyes működés biztosítását várhatjuk el, hanem a hidraulikai rendszer felülvizsgálatát, ellenőrzését, a hibák felkutatását és megoldását. Aki szabályozott már az tudja, hogy ha a rendszer „tökéletes”, a beszabályozás egyszerűvé válik. De mit is jelent itt a tökéletes?

Mi kell ahhoz, hogy a beszabályozás „egyszerűen” végbemenjen (a teljesség igénye nélkül):
– A légtelenítés megtörténte, működés közben a légtelenedés biztosítása (az egyik legfontosabb feltétel)
– A szivattyúk megfelelő beállítása, a légbeszívás elkerülése
– A háromjáratú szelepek működése és szabályozáskor a megfelelő állás biztosítása
– A termosztatikus fejjel szerelt szelepeknél a teljesen nyitott állapot (nem megfelelő a termosztatikus fejek leszerelése)
– A szükséges térfogatáramok megléte (nem elegendő pl. egy radiátor névleges, katalógusban leírt teljesítménye, a valós leadandó teljesítményre van szükség)
– Megfelelő helyre, megfelelő számban beépített beszabályozó szelep (ld. I. részben a szükséges és elégséges beszabályozási helyeket kapcsolási fajtánként, a szelepek méréskor szolgálnak nagyon fontos információkkal a rendszer műkö-déséről, pl.: nyomáskülönbség ingadozás lefutása hirtelen záráskor, nyitáskor…)
– Megfelelő mérési módszer és mérőeszköz
-Tapasztalattal rendelkező, lehetőleg a kivitelezőtől, tervezőtől független beszabályozó személyzet
– Együttműködő tervező, kivitelező akár a tervezési fázistól

Ezen feltételek teljesülése után elkerülhető az utólagos javítás, korrekció, a ház használat alatti „zavarása”, így valóban beruházás és üzemelés optimalizált hidraulikai, ezzel együtt épületgépészeti rendszert hozhatunk létre.